Adomány.

Ahol az érzések, és gondolatok csak a sajátjaid, nem szólhat bele más, nem irányíthatja.

Ahol saját magad teremted a lehetőséget, hogy megéld a pillanatot,
olyankor csak Magadra Figyelni.

Hallgatod. És meghallod, azt,

Ami a muzsikában rejlik,

Amit a dallamok éreztetnek veled,

Amire a szavak emlékeztetnek…

Hallgatod, behunyod a szemed,

És mégis látod a képeket…

Ritmus, hangok, és zene, minden, ami emberi.

S eközben látod saját társadalmad, történelmed, az életed,

Mögöttük rejlenek önön gondolataid, melyek a többi emberé is….

Felszínre bukkannak érzéseid, melyek az összes emberé is.

Egységet teremtesz.
Önmagaddal, a Mindenséggel,
melyet tudatoddá formálsz.